2012. április 19. csütörtök

Bemutatjuk az AFS Nemzetközi Csereprogramot

Nem régiben beszélgettem egy kedves ismerősömmel és örömmel újságolta, hogy rengeteg cserediákkal áll kapcsolatban itt Kaposváron. Bő 1,5 éve én ismerek párat, akik azóta visszatértek hazájukba (némelyikkel azóta is levelezünk), és – ismerősömmel együtt – én is az AFS-en keresztül ismertem meg őket.
Úgy éreztem, itt az ideje megkeresnem az AFS kaposvári vezetőjét – Sárközy Andreát – és beszélgetni vele arról, hogy mit is takar pontosan az AFS.

Gálosi Gergely: Elmondanád az AFS történetét röviden?
Sárközy Andrea: Az AFS-t, azaz az American Field Service-t (Amerikai Harctéri Szolgálatot) a két világháború mentősofőrként önkénteskedő egyetemistái hozták létre a nemzetek megbékélésének elősegítése érdekében. Az AFS 1947-ben elsőként kezdett diákcserékkel foglalkozni, ma a világ legrégebbi és legnagyobb diákcsere szervezete. Programjai keretében több mint 60 ország 13 000 diákja utazik évente.
Gálosi Gergely: Mi  konkrét célja az AFS-nek a programjaival?
Sárközy Andrea: A programok fő célja, hogy a diákok egy tanév alatt megismerjék a különböző nemzeteket, kultúrákat és aktívan fejlesszék nyelvtudásukat.
Gálosi Gergely: Ez elsőre elég jónak – és a számokat hallva nagynak – hangzik. Magyarországon mióta van és milyen eredményekkel?
Sárközy Andrea: Magyarország 1990-ben csatlakozott a világszervezethez, azóta több mint 1600 magyar diák töltött egy évet külföldön, közel 3000 család és 400 középiskola tanárai vettek részt a programban.
Gálosi Gergely: A programok hogyan valósulnak meg?
Sárközy Andrea: A résztvevő diákok fogadócsaládoknál laknak, és ugyanúgy középiskolába járnak, mint itthon. Beilleszkednek fogadócsaládjukba, alkalmazkodnak annak életviteléhez. Felelősséget vállalnak magukért és tetteikért, problémamegoldó készségük javul, magabiztosabbá, önállóbbá válnak. Más kultúrák megismerése mellett ráismernek saját – magyar – kultúrájukra, és önismeretük is megnő.
Gálosi Gergely: Mit tekintetek alapvető dolognak a csereprogramoknál?
Sárközy Andrea: Az AFS alapvető értéknek tekinti a toleranciát, a megértést, az empátiát, valamint a különbözőségek elfogadását, értékelését. Az AFS év nem csak a diákok magas szintű, biztos nyelvtudását eredményezi, hanem újfajta tanulási szemléletét is.
Gálosi Gergely: Térjünk vissza Magyarországhoz. Kik azok akik kiutazhatnak innen és milyen lehetőségeik vannak külföldön?
Sárközy Andrea: Magyarországról az AFS-szel 40 országba utazhatnak a középiskolás diákok (15-18 éves korig). Az utóbbi években 12 európai országban szeptember elejétől november végéig 3 hónapot is járhatnak középiskolába diákjaink, de a 18 év felettieknek is lehetőségük van külföldön tanulni. Az egyetemi programjaink Bolíviában és Panamában várják a spanyol nyelven tanulni kívánó egyetemistákat.
Gálosi Gergely: Mik a feltételei ennek?
Sárközy Andrea: A diákok a csereprogramért részvételi díjat fizetnek. A részvételi díj országonként változó, a részletes árak, és a feltételek a honlapon olvashatóak (www.afs.hu). A részvételi díj az AFS év minden költségét tartalmazza – iskolai költségek, fogadócsalád keresés, a fogadócsaládban teljes ellátás, utazási költségek, nagy összegű baleset és betegbiztosítás, felkészítő foglalkozások és anyagok, folyamatos kapcsolattartás, segítségnyújtás –, kivéve a vízumdíjat és a költőpénzt. Ezek mellett az AFS Magyarország saját ösztöndíj alapjából lehetőség van kiutazási támogatás pályázására is, melynek mértéke a pályázott országtól, a diák szociális helyzetétől, a pályázó és családja AFS-nél végzett önkéntesi tevékenységétől, valamint tanulmányi eredményétől függ.
Gálosi Gergely: Meddig tart 1-1 kiutazás?
Sárközy Andrea: Az AFS program középiskolás diákoknak biztosít lehetőséget arra, hogy három, hat hónapot vagy egy évet töltsenek el egy másik kultúrában.
Gálosi Gergely:
Külföldi diákot hogyan lehet fogadni?
Sárközy Andrea: Hozzánk is 14-18 év közötti diákok érkeznek, akiknek keresünk olyan magyar fogadócsaládokat, akik vállaljak befogadásukat. A program célja az interkulturális tanulás, vagyis egy “idegen” kultúra megismerése és ezen keresztül személyiségbeli fejlődés. Meggyőződésünk, hogy ez úgy érhető el leginkább, ha a diák egy adott országbeli család tagjaként él, miközben a helyi középiskolában tanul. A fogadócsaládok feladatukat önként, anyagi ellenszolgáltatás nélkül vállalják.
Gálosi Gergely: Miért érdemes fogadni valakit?
Sárközy Andrea: Mert így mi is megismerhetünk egy másik kultúrát, nyelvet, szokásokat és rajta keresztül önmagunkat is. Egy diák befogadása a család részéről felelősséget jelent, hiszen egy új „testvér”, „gyerek”, „unoka” kerül a családba. Ugyanakkor a fogadott diák összehozza a családot, hiszen együtt készül a család a fogadására, együtt szervez programokat, megtanul alkalmazkodni, befogadni, adni és kapni.
Gálosi Gergely: Kik lehetnek fogadók?
Sárközy Andrea: Bárki fogadhat diákot, általában szerencsés, ha a családban hasonló korú gyerek, vagy gyerekek vannak. A fogadócsalád tagjai segítik a diákok ismerkedését új lakóhelyükkel, a nyelvvel, hazánk kultúrájával, szokásaival. Nagymértékben rajtuk múlik, hogy a más országokból érkező diákok jól érezzék magukat.
Gálosi Gergely: Magyarországra honnan érkeznek a fiatalok?
Sárközy Andrea: Hazánk 20 országból fogad diákokat. Különösen az ázsiai diákok körében népszerű Magyarország (Japán, Kína, Hongkong, Thaiföld) de Olaszországból, Németországból és Latin-Amerikából is sokan érkeznek egy tanévre.
Gálosi Gergely: Az érkezőt mi alapján döntitek el, hogy kihez is kerüljön?
Sárközy Andrea: A tanév sikere érdekében mind a kiutazó, mind a hozzánk érkező diákok részletes bemutatkozó anyagot töltenek ki magukról, hiszen jó elhelyezésükhöz ismerni kell szokásaikat, életmódjukat. Csak így lehetséges, hogy úgy gondoljanak vissza AFS évükre: ”Ez volt életem legszebb éve!”


Ingyen ölelés az AFS kaposvári csere és heléyi diákjaitól

Gálosi Gergely: Ki lehet önkéntes?
Sárközy Andrea:
Az AFS non-profit, önkéntes szervezet. Minden országban egy nemzeti iroda segítségével irányítja működését, de a munka nagy részét az önkéntesek végzik. Ők azok, akik kiválasztják, és felkészítik a diákokat és fogadócsaládokat, akik meglátogatják mind a kiutazó diákok mind a fogadócsaládok otthonát, és akik az egy év alatt folyamatos kapcsolatot tartanak fenn velük. A diákokat segítik a beilleszkedésben és problémáik megoldásában, a fogadócsaládokat felmerülő kérdéseik megválaszolásában. A kiváló minőség megtartása érdekében a nemzeti irodák folyamatosan építik, és fejlesztik saját országuk önkéntes hálózatát. A csereprogramba bárki (tanár, diák, szülő, iskola vagy támogató cég) bekapcsolódhat az AFS irodán keresztül. A szervezet változatos lehetőségeket kínál önkéntesei számára: az AFS-en belüli “klasszikus” feladatokon kívül lehetőség nyílik például önkéntes cserékre, saját szervezésű tréningeken való részvételre vagy azok megtartására. Fiatal önkénteseink sokat tanulhatnak az EFIL (Európai Föderáció az Interkulturális Tanulásért) által kínált továbbképzéseken is.
Gálosi Gergely: A kaposvári szervezetet hogyan tudja elérni az érdeklődő?
Sárközy Andrea: Először is a facebookon az AFS KAPOSVÁR csoportban. Az AFS honlapján (www.afs.hu), bár a körzetünk honlapja kis frissítésre vár. Nem utolsó sorban nálam a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Mindenkit nagy szeretettel várunk önkéntesnek, fogadócsaládnak vagy fogadótesónak, illetve várjuk azok jelentkezését is, akik kiutaznának cserediáknak. Illetve a sportkulton keresztül most már nálad is érdeklődhetnek Gergő! 🙂
Gálosi Gergely: Köszönöm a beszélgetés!

Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.