Horváth Hanna újabb eredményei

BF: Kedves Hanna először is engedd meg, hogy Boldog születésnapot kívánjak!

Horváth Hanna: Köszönöm!

BF: Mi történt veled azóta, hogy beszéltünk?

Horváth Hanna: Néhány hete rendezték az országos szezonnyitó bajnokságot Bonyhádon. Ott indultam WU19-es korosztályban.

BF: Mennyire volt nehéz verseny?

Horváth Hanna: A pályát nem ismertem, így nem igazán tudtam, hogy mire is számítsak. Verseny előtt Hirth Pista bácsival és Horváth Zolival átbeszéltük, hogy mely részek lehetnek kritikusak és hol mire kell figyelnem. Főként az oldalszélre hívták fel a figyelmem, illetve arra, hogy ifi lányként hosszabb áttételem lesz, mint a velünk induló serdülő fiúknak és ezt a lejtőkön ki lehet használni.

BF: Ezek szerint együtt indultatok a fiúkkal?

Horváth Hanna: Igen, együtt, mert nem volt túl sok lány. De ennek ellenére nálunk is nemzetközi mezőny gyűlt össze.

BF: Hogy alakult a verseny? Mi volt a taktika?

Horváth Hanna: A terv az volt, hogy megvárom a fiúkat, hogy mekkora tempót diktálnak és csak elmegyek velük amíg bírok. Mivel ez múltkor bevált nem akartunk ezen változtatni. A másik két megoldás az volt, hogy, ha nem akarnak nagy tempót menni, akkor én fogok menni és kihasználom az oldalszeles szakaszt. Itt lementem volna az út szélére, hogy mindenki a saját erejéből jöjjön. Ezt 3-4 kilométeren keresztül csináltam volna, majd megnéztem volna a lányokat, hogy még ott vannak-e? A harmadik terv az volt, hogy lejtőn próbálkozom, ha már keményebb áttételem volt, mint a fiúknak.

BF: Nem fárasztóbb neked diktálni a tempót a szélben?

Horváth Hanna: Oldalszélnél ez a lényeg, hogy ha ügyes és bátor az ember, akkor szinte lent megy a porban, hogy mögötte ne legyen szélárnyék. Egyrészt fáradnak a széltől, másrészt fáradnak a koncentrálásban, mert ott a szélén, könnyen el is lehet esni. Ezt szerettem volna kihasználni.

BF: Melyik terv jött be?

Horváth Hanna: Sajnos egyik sem. Hiába csak 25km volt a verseny, túl sokat vállaltam. Az utolsó meredek hegyen lemaradtam a későbbi győztestől Tache Marike-től (Bikeexpress SE). Miután felértünk a hegyre még volt vissza 7km. El is kezdtem közeledni hozzá, de sajnos neki volt ott egy fiú csapattársa a mezőnyből és összedolgoztak. Az üldözést természetesen nem adtam fel, de a közel 20 másodperces hátrányomból még 2 megmaradt a végére, így nem sikerült a győzelem. Be kellett érnem a második hellyel. ( A harmadik helyezett Nemes Ágnes (Szegedi Kerékpáros SC) lett.)

BF: Csalódott vagy a második hellyel?

Horváth Hanna: Nem. Mert úgy fejeztem be a versenyt, hogy mindent megtettem. Több nem volt bennem. Mivel még nincs sok rutinom, így most ez az elsődleges cél, hogy belejöjjek ebbe a szakágba, amennyire a triatlon mellett időm engedi. A verseny után átbeszéltük, hogy mit lehetett volna még megpróbálni, vagy mit kellett volna másként csinálni. Így most már másként látom a versenyt. Szerintem a következő versenyen már jobban fog menni és sikerülhet nyernem akár egy ilyen helyzetből is.

BF: Gratulálunk az eredményedhez! Reméljük hamarosan már győzelemről számolhatunk be veled kapcsolatban.

Horváth Hanna: Köszönöm szépen, én is remélem! Én pedig ezúton szeretnék gratulálni Hirth Pista Bácsinak az életmű díjához! Valamint szeretném neki megköszönni a sok segítségét és figyelmességét!

(régebbi interjú Horváth Hannával ITT)

Gálosi Gergely