2013. március 22. péntek

Egy pécsi kerékpáros: Horváth Hanna

Mit lehet tudni rólad?
– Horváth Hanna vagyok, lassan 18 éves. A Leőwey Gimnázium 11.c osztályos tanulója.
Mióta sportolsz?
– 2002 óta sportolok versenyszerűen. Kezdetben csak triatlonnal foglalkoztam mivel a nővéreim is válogatott szinten triatlonoztak. De a tavalyi szezon végén már kacérkodtam a kerékpáros országúti szakággal is, ami megtetszett.
Hogyan kell elképzelnünk egy heted, akár felkészülési, akár hétköznapi oldalról?
– Minden hétköznapom reggel 5:25kor indul, mivel az első edzés reggel 6:00kor kezdődik. Ilyenkor úszunk egy jó órát. Néha résztávozunk, néha pedig csak technikai feladatok vannak. Innét sietek haza, hogy beérjek a suliba 7:45re. Iskola után jön a futó edzés, amik nem a kedvenceim, de ennek ellenére becsülettel megcsinálom, mert tudom, hogy fontosak. Ezután jönnek a sulis dolgok, illetve a külön órák, fakultációk. Majd este még egy kis tanulás, így körülbelül minden nap este 8kor végzek a dolgaimmal. Egy gyors vacsora, majd alvás, hogy másnap ismét rendesen tudjak teljesíteni. Mivel már jó idő van, és viszonylag sokáig van világos, így csütörtökönként még van idő tekerni is. Ilyenkor általában 2 órát megyünk. Hétvégén több idő van bringázni. Ilyenkor napi 100-120km-t tekerek a Pécsi Junior KE. versenyzőivel.
Ki vagy kik segítik a felkészülésed?
– Az úszást és a futást Tóth Szilárd felügyeli és eddig a kerékpárban is ő segített. Idéntől a bringába besegít Horváth Zoli is, aki egyebek mellett Lengyel Zoltán (4x magyar bajnok, a tavalyi ifi ranglista 3. helyezettje), ifjúsági válogatott felkészítését is felügyeli, valamint sokat köszönhetek még Hirth Pista Bácsinak is. Nélkülük azt hiszem, sehol sem tartanék. Ezúton szeretném is megköszönni nekik, hogy mindig számíthatok rájuk és türelmesen elviselnek. Mellettük természetesen még a csapatomnak is hálás vagyok, és mindenek felett a családomnak is hálával tartozom, akik a biztos hátteret nyújtják nekem!
Idén már volt valamilyen versenyed?
– Idén egy Heraklészes felmérőm volt még február végén, Budapesten. Ez alapján történik a triatlonban a versenyzők válogatottba sorolása, illetve itt dől el, hogy kik utazhatnak Világ- és Európa kupákra. Ezt talán már nevezhetjük versenynek is. Valamint már túl vagyok 2 kerékpár versenyen is, amik most a hétvégén kerültek megrendezésre.
Hogy sikerült a felmérőd és hogy ment a kerékpár?
– A felmérőn ismét megúsztam a válogatottsághoz szükséges ’B’ szintet, de sajnos a futás nem az én világom és közel 1 perccel elmaradtam a szinttől. Kerékpáron azonban jobban ment a dolog. Szombaton került megrendezésre a nagyobb múltra visszatekintő és már-már hagyományos szezonnyitónak nevezhető tolna megyei hegyi bajnokság. Kicsit aggódtam, hiszen a vetélytársaim között volt a tavalyi ifi országúti bajnok Wholmutter Alexandra, valamint a többszörös magyar bajnoknő Király Mónika többek között. Valamint ami miatt jobban izgultam, hogy ők már túl vannak 1-2 edzőtáboron, amit én nem mondhatok el magamról. A verseny mindössze 16km, de a rövidtáv ellenére nagyon kemény volt. Folyamatos ritmusváltások voltak, természetesen az emelkedőkön. Itt ki is alakult egy 5 fős szökés, akik az előnyüket a célig meg is őrizték. Őket követte a mi mezőnyünk. Az utolsó hegyet együtt kezdtük meg körülbelül 20-25en, így nagyon fontos volt, hogy elől helyezkedjek, amikor rákanyarodtunk a hegyi befutóra. Ez egy 1600m hosszú, átlag 6,8%-os emelkedő, aminek a legmeredekebb része 11%. Sajnos még nincs sok rutinom az ilyen versenyeken, így nem vettem észre az utolsó 100m jelző felfestést sem. Ennek köszönhetően csak a 2. helyet sikerült megszereznem Király Mónika mögött, alig 3 másodperc hátránnyal.
Nem voltál mérges, hogy ifjúsági létedre csak ilyen kevésen múlt az első győzelmed a felnőtt nők között? Hiszen még csak ifjúsági korosztályos vagy?
– Nem, nem voltam mérges. Sőt, örültem, hogy elsőre ilyen jó eredménnyel sikerült bemutatkoznom ebben a szakágban. Főleg, hogy hegyi befutó volt, amit annyira nem szeretek még.
Ezek után, hogy álltál rajthoz vasárnap?
– Jó kedvűen. Vasárnap egy viszonylag sík, városi véghajrás kritérium verseny volt Faddon. Ez azt jelenti, hogy a városban kijelölnek egy körpályát, ahol bizonyos mennyiségű kör után elsőként kell áthaladni a célvonalon. Nekünk a távot 11 körben határozta meg a versenybíróság, ami 33km-t jelentett. Ma ismét a fiúkkal és a szeniorokkal együtt indultunk, így várható volt a nagy iram és a sok tempóváltás.
Mi volt a taktika? Gondolom, azért valamit kitaláltál, hogy Te nyerhesd meg ezt a versenyt.
– Igen, ez így volt. Horváth Zolival (aki a bringás edzéseimet felügyeli és tervezi), abban maradtunk, hogy a második kör elején megpróbálok egy szökést kiprovokálni, ha nem lenne nagy tempó. A ’B’ terv az volt, hogy, ha ez nem működne, akkor a 8. körben is megpróbálom.
Ez – főleg egy férfi mezőnyben- nem öngyilkos taktika?
– Nem feltétlenül. Hiszen két dolog történhet. Vagy elengednek, mert még viszonylag sok van vissza a versenyből és, ha utána fel is érnek, akkor várhatóan már nem mindenki ér fel rám. Vagy pedig jönnek velem és így sikerül olyan tempót diktálnom, ami a többi lánynak is nehéz és esetleg lemaradnak. Egyébként a terv szerint csak 5-600m kellett volna tempósabban mennem, hogy kiderüljön, hogy bírják a lányok.
Bejött a terv?
– Igen. Meglepő, de igen. Igaz, a szökésemre nem volt szükség, mert a fiúk maguktól is nagy tempót mentek. Így csak annyi volt a feladatom, hogy beállok mögéjük és szépen elutazok, ameddig csak lehet. Mivel a 8. Körben ismét megálltak a fiúk, így azért megcsináltam becsületből a megbeszélteket.
Gondolom ezzel meglepted őket.
– Tény, hogy nem tudták mire vélni. De bevallom, hogy szerintem engem lepett meg a legjobban, hogy hamar 3-400m előnyöm lett a fiúkkal szemben. Ennek hála mehettem egyedül jó másfél kört, mire utolértek. De innét már velük fejeztem be a versenyt.
Milyen eredménnyel?
– Sikerült nyernem, aminek nagyon örültem. Egyrészt azért, mert így meg van az idei első győzelmem, másrészt pedig azért, mert esős versenyen sikerült.
Mik a terveid idénre?
– Triatlonban szeretnék bajnoki címeket nyerni, valamint ezt országúti kerékpárban is el szeretném érni. Hirth Pista Bácsi és Horváth Zoli szerint lehet esélyem az országúti világbajnokságon is az első 20-25ben végezni. Ehhez természetesen az kell, hogy eljussak oda.