2013. november 18. hétfő
Amíg csak lehetséges, kerékpározni fog: Balázs Tibor
Azt hiszem a most következő személyt mindenki ismeri. Ő az az ember, akinek mindig van egy jó szava a többiekhez, sosem akarja feladni, lehetőségei mellett mindig teker. Még kezdő koromban figyeltem fel rá, bár régóta nem tekerek, még mindig megnézem az eredmények közt, hogy hol ért be. Miért? Mert valódi ember – de szerintem a cikkből kiderül.
Gálosi Gergely: Szia! Kit tisztelhetnek benned az olvasónk?
Balázs Tibor: Sziasztok! Balázs Tibor vagyok és először is szeretném megköszönni Gergőnek, hogy felkért erre a riportra, olyan nevek mellett, mint Kusztor Peti, vagy Ivanics Geri, akiket mindenki ismer az országúti kerékpársportban. Kérdeztem miért, miért pont én, hisz soha nem voltam elit-élversenyző, csak egy lelkes amatőr, majd senior sportoló… Hát, talán azért, mert jövőre már az 50-es korosztályban versenyzek és 15 éve lesz, hogy az első versenyen indultam… 1999 óta a Szekszárdi Szabadidős Kerékpáros SE tagjaként Schneider Kori Bának és Schneider Gabinak köszönhetően gyakorlatilag minden évet végigversenyeztem.
Gálosi Gergely: Pontosan Tibor, jól látod. Amikor én az országúti versenyzés felé kacsintgattam, akkor Te már ott voltál és tekertél. Mikor még senkit sem ismertem, Te akkor is odaköszöntél, egy-egy alkalommal szélárnyékodban megbújáskor sem szóltál rám. Mondhatnám, hogy a most felnövő fiatalságnak szól a cikk.
Pontosan mióta is kerékpározol komolyabban?
Balázs Tibor: 1998-ban kezdtem kerékpározni, előtte közel 20 évet testépítettem, így az erő adott volt, aztán lassan sikerült hozzá sok év alatt a keringési rendszert is megerősíteni. 2 évig csak kerékpároztam, nem is mondanám, hogy tervszerűen edzettem, csak azzal a céllal, hogy egy sérülés miatt felszedett túlsúlyt ledolgozzak. Aztán valahol láttam egy Pécsi verseny kiírását, és gondoltam elindulok rajta, mert már elég erősnek éreztem magam….Hát, ott kiderült, hogy erről szó sincs… Elmaradtam az első dombon, és addig is nyélen mentem. Ott találkoztam először Kori Báékkal, akiknél volt egy hely az autóban, és hazahoztak, mert eredetileg lábon mentem le, és lábon jöttem volna haza…Hát, lehet nem értem volna vissza csak másnap. Innentől kezdtem komolyabban dolgozni speciális edzésekkel is, nem csak a szokásos amatőr “megyünk, ahogy tudunk, mindig majdnem maxon” módra….soha lassan, de gyorsan se sokat…
Gálosi Gergely: Mi volt a legnagyobb eredményed?
Balázs Tibor: Az első “nagy”eredmény, győzelem a Hungaroringen (2001-ben) volt, amatőr versenyt nyertem, ahol szinte ott volt a teljes amatőr magyar élmezőny, ám az utolsó km-en sikerült meglepni őket, egyedül bevállalva. Ez nagy lökést adott, elhittem, hogy képes vagyok nyerni, és jöttek is a győzelmek.
A Pécs kupa sorozatban 2002-ben összetett bajnoki cím amatőrben – amikor volt még a Cornix és Stubán Feri csapata a P-Nivo, meg tudtam jönni abszolút dobogóra is… Aztán következő évben jött egy törés a kerékpárban, majd az életemben is. Kaposváron egy versenyen esőben elcsúsztam egy kanyarban, és eltörtem a combom, feleségemnek ez volt az “utolsó csepp”, így elváltunk.
A következő pár évben nem is igazán tudtam 100%-ban a bringára koncentrálni, bár tovább edzettem az átlag éves 22-25000 km-eket, de fejben a versenyeken nem voltam úgy ott, ami kell a sikerhez. Jó pár év eltelt, talán 2008-tól kezdve sikerült újra csak a kerékpárra figyelni. 4 magyar kupasorozatból 3-at nyertem meg: abszolútban a Shimano-kupát, Pécs kupát seniorban, és a Tolna régió kupát szintén seniorban.
St. Johannban, a Senior VB-n 40-45-ös korosztályában megjöttem a főmezőnnyel 40. helyen és ez minden korosztályban, akár utánpótlás, akár elit vagy senior, férfi vagy női világversenyen is szerintem jó eredmény.
Gálosi Gergely: Melyik versenyedre vagy a legbüszkébb?
Balázs Tibor: Sok kedvenc győzelmem van. A szekszárdi Gemenc-kupákon, mint hazai versenyen, sokszor álltam a dobogó legfelső fokán, de ha csak 2. vagy 3. lettem az is nagyon jó érzés volt az ismerősök előtt. Talán büszke lehetek a tavalyi amatőr kritérium OB abszolút bajnoki címére, amit elmenéssel, aktív versenyzéssel szereztem meg seniorként, ami tudtommal másnak eddig nem sikerült.
Gálosi Gergely: Idén mit szerettél volna elérni, és mit sikerült belőle megvalósítani?
Balázs Tibor: Az idei évet kicsit lazábbra terveztem, hisz már 49 vagyok, és bizony nagyon erős a 40-50-es korosztály – és már az 50 felettire pihentem. Aki ismer tudja, nem szeretem az eredmény kényszert, nem csak azért bringázok, sőt sokkal több örömöt ad, ha nem igazán favoritként sikerül mégis nyerni. Azért pár versenyre igyekeztem jó formát hozni, így a tervek: tavaly nyertem összetettben seniorban a Pécs-kupát, ezt szerettem volna megvédeni, és az OB-kon jól szerepelni, dobogóra állni. Nyerni pár versenyt, köztük a hazai Gemenc-kupát idén is. Ami sikerült, és ami nem: Nyertem 3 futamot a Pécs-kupában, de összetettben csak 3. lettem, így felemás a mérleg, volt pár verseny ami elment sajnos, így végül még a motivációm is….
Időfutam egyéni OB-t nyertem amatőr abszolútban, és ugyanez sikerült a Gemenc-kupán az amatőr országúti futamban is.
A kritérium OB-n nem volt esélyem megvédeni a címemet, mert bár jó formában voltam, előtte egy héttel edzésen időfutam bringával egy kanyarban “elfújt” a szél, és megütöttem a csípőm,nem tudtam indulni…Sajnos ez elvitte a páros időfutam OB-t is csak 2.-ak lettünk Balás Attila csapattársammal, mert én örültem, hogy egyáltalán bringára tudtam ülni 3 Panadol, és fagyasztás után….
Amit még terveztem, de esély se volt rá: Senior országúti magyar bajnokság, illetve a 3-as csapatbajnokság. Egyikre sem tudtunk elmenni a déli régióból, mert a Pécs kupára rászervezték ezt a 2 versenyt. Jó lenne, ha a következő években az egyre kevesebb versenyt tavasszal egyeztetnék a rendezők.
Gálosi Gergely: Milyennek látod a magyar kerékpársportot?
Balázs Tibor: Mostohagyereknek….A magyar fociba, és a “sikersportokba” mint feneketlen nagy zsákba szórják a pénzt. A kerékpárra gyakorlatilag morzsák jutnak..Erről nem is szeretnék többet mondani, de hát gondolom mindenki tudja mennyit lehetne….
Mi utánpótlás nevelő klub vagyunk, és 2000 óta nagyon sok tehetséges fiatallal bringázhattam. Szomorú, hogy amikor 18-19 évesen tovább kellene lépniük nincs hová….Nincs jövőkép, és abbahagyják a kerékpározást. Én csak remélem, hogy az ígért állami támogatásból valóban lesz is valami….
Még egy dolog, nagyon szűk a női outi kerékpáros mezőny, pedig ott talán hamarabb lehetne jó eredményeket elérni. Ehhez viszont kellenének kimondottan női versenyek, ahol egymással tudnának meccselni, és a gyengébbek is el mernének indulni egy versenyen.
Gálosi Gergely: Mit tanácsolnál a mai fiataloknak a sporttal kapcsolatban?
Balázs Tibor: Azt, hogy edzenek keményen és kitartóan… Komolyan pedig azt, hogy tiszteljék a másikat akármilyen csapatban is van és akármilyen szinten bringázik. Sajnos sok olyan fiatal bringást is ismertem, aki amint jöttek az eredmények, fejébe szállt a dicsőség és úgy gondolta most már ő egy szuperman szinte, és több, mint azok akik ugyanolyan keményen, vagy még keményebben dolgoznak, de esetleg nem olyan tehetségesek. Aztán érdekes mód általában buktak is, azt hitték már elég csak felvenni a mezt, és már nyernek is….hát, nem sikerült… A jelenlegi utánpótlás mezőnyben sok tehetséges versenyző van, bízom benne, hogy pár év múlva ezt nagy versenyeken bizonyítani is fogják.
Gálosi Gergely: Te mit csinálnál másképp, ha újrakezdenéd?
Balázs Tibor: Én semmit. Élvezem még mindig a kerékpározást, élveztem mindig, és emellett nagyon sokszor sikerült jó formában, jó eredményt elérni. Tudom az adottságaimat, határaimat és büszke vagyok rá, hogy amit elértem, magam dolgoztam meg érte. Biztosan nyerhettem volna még több versenyt, ha nem tisztán versenyeznék, de az nem az én utam. Gyakorló edzőként is igyekszem a fiatalokat erre az útra vezetni. Mindent elérhetsz, ha igazán keményen dolgozol és hiszel benne, hogy képes vagy rá. Ha szedsz valamit, akkor is elérheted a célod, de nem fogod tudni értékelni, mert túl könnyű és mindig mindenben majd a könnyű utat választod…Majd azt várod, hogy valaki megoldja a problémáidat, vagy a kezedbe ad mindent… Sajnálom, hogy Magyar Bajnokságokon nagy ritkán max az elit versenyzőket vizsgálják, utánpótlásban, amatőrben, seniorban gyakorlatilag mindenki azt szedhetne, amit akar.
Gálosi Gergely: Hogy érzed, meddig folytatod az aktív versenyzést?
Balázs Tibor: Hát, még csak 50 vagyok… Vannak 60 feletti jó versenyzőink is, mint pld.: Labancz Pisti. Soha nem tudni persze, hogy mi történhet már ennyi idősen, de pozitív vagyok, igyekszem amíg csak lehet versenyezni, vagy legalábbis versenyekre járni akkor is, ha már nem tudok elmenni az élmezőnnyel, fiatalokkal, mint most.
Gálosi Gergely: Jövőévi tervek?
Balázs Tibor: Alapozás az edzőtermemben, február környékére a cél: 85 kg körüli testsúly mellett, 100 kg-al 5×20-25 ismétléses guggolás elérése. Ez az erőszint tudom, elég extrém, de szeretnék jövőre időfutamban még jobb lenni, ott pedig nagy áttételeket szoktam hajtani, tehát kell az alap erő állóképesség. Futásban heti 40-50 km-ek egyelőre, majd 70-80km. Sokan gondolják, hogy a futás vagy akár a súlyzós edzés nem összeegyeztethető a kerékpárral, de én mást tapasztaltam. Jövőre nem hagyom abba a futást és súlyzós edzést tavasszal, hanem meghagyom a bringa mellett. 50-60-as korosztályban már kicsit könnyebb lesz kategóriában jól szerepelni, de én ugyanúgy mint eddig jó formában az élben szeretnék menni, pl.: megjönni a Pelson a szűk élbollyal mint eddig is. Magyar Bajnokságokon pedig olyan formában indulni mindenhol, hogy győzelmi esélyeim legyenek, de dobogó mindenképp, mind országúti, kritérium és időfutamoknál. Pécs kupában valószínűleg visszalépek a 40-50 korosztályba, mert 50-60-ban rövidebb távok vannak sokszor, így inkább edzésnek tekinteném az Amatőr Liga versenyekre, ahol úgy gondolom, leginkább Huszár Laci barátommal fogok meccselni. Persze ezek tervek, mert kellenek célok… De ha nem sok minden válik valóra, akkor sem leszek boldogtalan, a lényeg, hogy egészséges legyek, ne kerüljek bukásba, ne sérüljek meg. Kívánok mindenkinek – aki végigolvasott – sérülés nélküli jó felkészülést, sikeres versenyeket 2014-re!
Gálosi Gergely: szerintem mindenki viszont kívánja Neked ugyanezt! Köszöntem a beszélgetést! 🙂
Gratulálok minden olyan embernek aki hajlandó ma az egészséges életmódért tenni valamit,igen Tibornak volt egy kis háttér inditó lökete ami segitett a kerékpározásban ,Ö is egy hatalmas példája az akaraterönek és kitartásnak ! Mindenféleképpen jó példa mindenki számára.!
Köszönöm szépen Barnabás! 🙂
Remélem,hogy még sok évig tudom hozni a formám,nehogy elveszítsem “Magyarország legjobb látványkerékpárosa”címemet 🙂
Örülök,ha bárkit is motiválok azzal,hogy ennyi idősen is képes vagyok erre a teljesítményre,sőt még javulni is akár.Főként időfutamban,ami régen közel sem ment ilyen jól,és nem csak azért,mert nem volt ilyen komoly technikai hátterem.
Engem pedig az motivál,hogy az egyesületben a fiatalok arról beszélgetnek,majd megkeresnek azzal,hogy szeretnének velem jövőre több hosszú,és időfutam edzést menni…Mert a Tibi kemény…:-)
Már csak ezért sem hagyhatnám abba… 🙂
Pontosan Barna! Szerintem amit a cikk elején leírtam, azt a végére mindenki átérezte! 🙂
Jó portré,gratula a szerzőnek,nagyszerűen mutatja be e remek sportembert.Tibor egy igazi példakép, a sportág megszállottja, még sok ilyen típusú emberre lenne szükség széles e hazában.További sok erőt,egészséget és sportsikereket kívánok neki.
Köszönöm szépen Orbea-Orca Fan barátom:-)
Én is sok erőt,jó egészséget kívánok Neked,az új szuper paripával sok pedig sok önfeledt,boldog pillanatot!Te is tudod,ez az élmény megfizethetetlen,nem cserélnénk el semmire sem…
Tibi a déli régió egyik legmegszállottabb amatőr kerékpárosa. Remélem jövőre már én is meccsben lehetek vele a Pécs Kupa szenior mezőnyében, mert ez idén csak egyszer sikerült 4 futamból amin elindultam. Ha a közelében tudok lenni az már biztosan pontokat fog jelenteni jövőre is!
Sok sikert a felkészüléshez! Szombaton 13:00 Gyöngyvirág utca. A Pécs környéki kerekesek tudják hogy ez mit jelent !
Pingback: Amíg csak lehetséges, kerékpározni fog: Balázs Tibor | Gatorade Izotóniás Sportital Porok nagykereskedője – a Sportital Kft.
Köszönöm Tamás!
Sok sikert kívánok a jövő évi Pécs-Kupához,az első tanuló év után biztosan lesz több jó eredményed is,keményen nyomjátok a “Fitt-Boys-kupában”is,jó kis csapat,jó volt veletek bringázni,mennék én is szívesen minden szombaton veletek.:-)
Azt hiszem az vágyaim valóra válltak! 😉
Amindenit Tibor! Minden tiszteletem! Őszintén és szívből gratulálok! 🙂