Vele beszélgettünk: Kele Dóri

Kele Dóri

Sikeresen áthidaltunk minden problémát és végre leültünk beszélgetni. Mert Kele Dórira van értelme várni. Már csak azért is, mert ha mellette vagyok, máris nem érzem azt, hogy nem egyedül vagyok olyan, aki 10 dologról tud beszélni 🙂 De ki is Ő? Elöljáróban annyit, hogy a Munkácsy Gimnáziumba jár Kaposváron és most tavasszal jelenik meg a 2. könyve. Szemtelenül fiatal. Ha egy mondatban több cinket kap tőlem, akkor is veszi a lapot. Tetszik 🙂 Persze, csak újságíró szemmel 🙂

Gálosi Gergely: Kijelenthetem, hogy a legfiatalabb kaposvári kortárs író vagy?
Kele Dóri: Igen, kortárs vagyok, sokan ismernek, és nekik hála, én is egyre ismertebb leszek. Szerencsére Pesten is egyre többen ismerik a nevem, most már nem cseng furán “Kele Dóra”. Legújabb kötetem ajánlását például Turbuly Lilla írja…
Gálosi Gergely: Honnan indult a “pályád”? Mi volt az első olyan momentum, amit már ide tartozik a saját szemléletedben?
Kele Dóri: Szerintem még nincsen pályám, nem tudom, mi vár még rám a jövőben, tehát nem tudok arról sem beszélni, mi volt eddig nagy jelentőségű az életemben. Remélem, elérem majd a céljaim, és sokan olvasnak majd. Mondjuk azt, hogy a pályám 1994. február 19-én indult.
Gálosi Gergely: Egy ideje már ismerlek és a verseidet Te magad is így jellemezted, hogy “Kele Dóris” ez alatt mire gondolsz?
Kele Dóri: Ha valami „keledóris”, akkor nagyon zavaros, nehezen érthető, komolytalan, de mégis véresen őszinte, nagyon szeleburdi, olyan, amilyen én vagyok, ha feloldódom. Úgy gondolom, a személyiségemet a legjobban az írásaimmal tudom bemutatni, ekkor vagyok önmagam.
„A vér a testedben, a márvány
a szemedben, az öröm, a bánat,
veled vagyok otthon, minden várhat,
a kicsiny, fertőző dög vagyok, járvány.”
Gálosi Gergely: Ha most azonnal kapnál egy újságírói ajánlatot, mit tennél?
Meglepődnék, de elgondolkoznék a munkán, annak ellenére, hogy magamat a későbbiekben semmiképpen sem újságíróként szeretném definiálni.
Gálosi Gergely: Miért nem lennél újságíró?
Kele Dóri: Mert az nem én vagyok, aki leírja az ismert történetet, szépen megfogalmazza, esetleg átírja, átalakítja. Én az vagyok, aki újat talál ki, aki teljesen felforgatja a történetet. Na meg persze félek, néha túlzásokba esnék…
Gálosi Gergely: …és egy sport, illetve kulturális lapnál? 🙂
Kele Dóri: Sporthoz már nagyon régóta nincs komolyabban közöm, sajnos egy térdsérülés miatt abba kellett hagynom a versenyszerűen űzött íjászatot, a legjobb eredményeim országos és diákolimpiai első helyezések voltak. Egyéb sportokat pedig csak tisztes távolságból figyeltem eddig. A kultúra, mint olyan, pedig mindig fontos volt. Amúgy ez egy állásajánlat? Mert akkor ugorj 4-es pontra.
Gálosi Gergely: nálam sosem lehet tudni, hogy burkolt ajánlat-e a kérdés! 🙂 Egyelőre nincs több kérdésem, de szerintem még megkereslek további interjúval! A mostanit pedig nagyon szépen köszönöm!
Kele Dóri: Köszönöm az interjút!

Gálosi Gergely