A Szivárvány Kultúrpalota márciusi moziműsora

Férfiak és csirkék /Mand & hons/ (16)

Gabriel és Elias hiába testvérek, gyökeres ellentétei egymásnak. Gabriel lestrapált egyetemi professzor, Eliast meg csak a nők és a közhelyes tények foglalkoztatják. Egyik óráján Gabriel telefonhívást kap, amelyben közlik vele, hogy apjuk elhunyt. Életük váratlan fordulatot vesz, amikor egy videófelvételből megtudják, a megboldogult igazából nem is a biológiai apjuk volt, mert ő valójában még mindig él, egy szigeten. A két testvér útnak indul, és a szigeten csupa meglepetésben lesz részük…

Eilis többre vágyik, mint annyi jutott neki. Elhagyja hát az anyai otthont, és Írországból New Yorkba költözik. 1950-ben ez egy magányos, kíváncsi lány számára ez olyan, mintha egy másik bolygóra került volna. Hamar magával is ragadja a nagyváros forgataga, és a honvágyat gyorsan legyőz egy mindent elsöprő szerelem. Ám régi élete nem tűnik el nyomtalanul, és Eilis hamarosan válaszút előtt találja magát: választania kell két világ és két élet között. A filmet 3 Oscar-díjra, köztük a Legjobb Film és a Legjobb Női Főszereplő díjára jelölték.

A 43 éves Fúsi még mindig az anyjával él. A túlsúlyos, magányos férfit nap mint nap piszkálják emiatt munkahelyén, a helyi repülőtéren, ahol csomagkezelőként dolgozik. Barátja alig van, életét a napi rutinok teszik ki. Fúsi élete azonban megváltozik, amikor anyja udvarlója beíratja őt szülinapi ajándékként táncórákra. Itt ismerkedik meg a különc Sjöfnnel, aki szép lassan kicsalogatja a magányos férfit a csigaházából, Fúsinak pedig nem kell sok, hogy teljesen belehabarodjon a nőbe. Ám hamarosan kiderül, hogy Sjöfn a virgonc felszín alatt legalább annyira sebzett, mint Fúsi.

Koppenhága, 1926. Einar Wegener és Gerda Wegener művészházaspár. Boldog házasságban élnek, bár a személyes és a művészi megvilágosodás eddig mindkettejüket elkerülte. Mindez változni kezd, mert egy napon Gerdának gyorsan be kell fejeznie egy portrét, ezért megkéri a férjét, hogy öltözzön nőnek és legyen a modellje. Az élmény sorsfordító erejű, Einar rájön, hogy Liliként tudja kifejeznie valódi énjét, és elkezd nőként élni. Gerda váratlanul rádöbben, hogy új múzsája lett, ami kreatív lendületet ad művészetének. A házaspár azonban kénytelen szembenézni a társadalom rosszallásával. A filmet 4 Oscar-díjra jelölték, köztük a Legjobb Női- és a Legjobb Férfi Főszereplő díjára is.

A nagy dobás /The Big Short/ (16)

Amikor négy kívülálló észrevette azt, amit a nagy bankok, a média és a kormány nem akart észrevenni – a gazdaság globális összeomlását -, támadt egy ötletük: A nagy dobás. Bátor befektetésük a modern pénzügyi világ sötét bugyraiba viszi őket, ahol meg kell kérdőjelezniük mindenkit és mindent. A filmet 5 Oscar-díjra jelölték, köztük a Legjobb Film, a Legjobb Rendező és a Legjobb Férfi Mellékszereplő díjára is.

A XIX. századi Havasalföldön játszódó történet főhőse Costandin, akit egy cigány rabszolga megtalálására bérelnek fel. A rabszolga azután szökött meg a bojár földjéről, hogy együtt hált annak feleségével, most bujkál a megtorlás elől. Costandin és fia lóháton vágnak neki az útnak, hogy visszahozzák a szökevényt, útjuk során a fiú végre közelebb kerülhet apjához, akit eddig alig ismert. Constandin próbálja úgy a kemény körülmények közötti túlélésre nevelni a kamaszt, hogy közben emberségre is tanítsa. A filmet számos filmfesztiválon tüntették ki díjakkal, köztük a Berlini Filmfesztiválon is.