Jobb életminőség az Észak-Hegyháton

Jobb életminőség az Észak-Hegyháton

Az EFOP-1.5.3-16-2017-00070 azonosítószámú, “Lépés-Váltás az Észak- Hegyháti mikrotérségben projekt bemutatása”

Lépés-Váltás, ezt a címet kapta az Alsómocsolád, Bikal, Kisvaszar, Mágocs, Mekényes, Nagyhajmás települési önkormányzatai, valamint a Nagyhajmási Roma Nemzetiségi Önkormányzat együttműködésével létrejött projekt, melynek megvalósítását támogató döntésével az Európai Unió és Magyarország kormánya közel 240 millió forinttal segíti 2018 februárja és 2020 decembere között.

A program célja olyan szolgáltatások kifejlesztése és nyújtása, melyek az érintett településeken élők életminőségét javítják. Mik ezek az életterületek? A boldoguláshoz – boldogsághoz a legalapvetőbb az egészség, az értelmes munka, a tartalmas kikapcsolódás, a tanulás lehetősége, valamint a bármely életkorban elismert emberi értékek biztosítása, melyhez korunkban elengedhetetlenül hozzátartozik az internethez történő szabadabb hozzáférés is.

Célunk, hogy felébredjenek a településeink, erősödjön a térségi identitás, alakuljanak közösségek és legyen könnyebb itthon boldogulni. Felfedezzük, megismerjük és kiaknázzuk rejtett értékeinket, aminek eredménye, hogy a helyi gazdaság bázisára építő, élhető, fejlődő, lehetőségeket biztosító térséggé válunk. Ez a térség épít az itt élők tudására, számít a fiatalokra, és az idősek tapasztalatára. Vonzása a hagyományban és az innovációban, a megőrzött táji értékekben és a legmodernebb technológiákban, de leginkább az emberben rejlik.

A megvalósítást egy felkészült csapat irányítja, ők szervezik a programokat, biztosítják a szolgáltatásokat, gondoskodnak a megvalósítás feltételeiről.  Minden településen elérhető lesz egy mentor, akinél személyesen is lehet jelentkezni az érdeklődőknek. Tanácsadást nyújt majd egészségfejlesztő, humán-tanácsadó, közösségfejlesztő. Természetesen az érdeklődők folyamatosan csatlakozhatnak a projekthez.

A projekt hozzájárul a magányosság, szegénység és a társadalmi kirekesztődés csökkentéséhez, társadalmi kohézió helyi kezdeményezésen alapuló elősegítéséhez, integrált, alternatív felzárkóztatási modell alkalmazásához, az alapvető közösségi pillérek megítélésének javításához, közszolgáltatások elérhetővé tételéhez és fejlesztéséhez, helyben maradás segítéséhez, elvándorlás visszaszorításához.

Hat alkalommal tájékoztató “toborzó” rendezvényt tartunk, ahol személyesen lehet kérdezni, érdeklődni, ismerkedni a ehetőségekkel, valamint akár jelentkezni is a részvételre.

Kiket várunk? Gyakorlatilag mindenkit, aki az Észak-Hegyháton él, vagy itt tervezi a boldogulását.

A célcsoport közvetlenül:

• a közszolgáltatásban dolgozószemélyek;
• azok a fiatalok, akik nem dolgoznak, de már nem járnak iskolába és egyéb oktatásban sem vesznek részt;
• aktív időskor iránt nyitott szépkorúak;
• családalapítás előtt álló fiatalok;
• gyermekek (14 éves korig);
• ifjak (29 éves korig);
• családi közösségek;
• hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű családok;
• nemzetiségek;
• roma közösség;
• munkaerő piaci szempontból elavult vagy nem piacképes végzettségűek;
• munkaerő piaci szempontból egyéb hátránnyal élők;
• fogyatékkal élők;
• önfoglalkoztatás iránt nyitott személyek.

A projekt jövőképe az Észak-Hegyháton élő, célcsoportba tartozó személyek életminőségének javítása, életesélyeik bővítése, kompetenciaszint emelése, szociális hátrány leküzdése, a kistelepülések népességmegtartó képességének javítása, a szektorközi együttműködés erősítése, közszolgáltatás szintjének javulása, helyben maradás és atipikus foglalkoztatás képzés, közösség- és egészségszervezés valamint tanácsadás eszközrendszer társadalmasulása. Látható, hogy gyakorlatilag minden élethelyzetben élő személy tud valamilyen módon kapcsolódni, kötődni a lehetőséghez, akár több szálon is.

A működtetés során az önkormányzatok, a szakmai megvalósítók, valamint a kapcsolódó partnerszervezetek a kialakult erőforrásokon keresztül folyamatos elérést biztosítanak. Megvalósul a folyamatos, valós idejű kapcsolattartás, az egészséges információ átadása, szakági intézménybe, szakemberhez történő irányítás. Ennek különlegessége az elérhető közvetlen tanács és segítség, amelyben a bevontak nem érzik magukat stigmatizálva, őszintén kérdezhetnek.

A programban résztvevő családok társadalmi helyzete is javul. Nem abban az értelemben, hogy foglalkozása, tevékenysége megváltozása által másik társadalmi csoporthoz tartoznának a program résztvevői, de saját társadalmi helyzetüket sikerül magasabb szintre emelni azáltal, hogy alapvető igényeiket magasabb szinten elégíthetik ki.

A program, bár kétségkívül szociális jegyeket is mutat, nem elsősorban szociális, hanem az egész mikrotérség közszolgáltatásai és humán erőforrásai komplex fejlődését segíti.

Cél nemcsak a helyi foglalkoztatás elősegítése, hanem kiegészítő jövedelemszerzés, helyben boldogulás, egészséges környezet, közösségi gondolkodás lehetőségének megteremtése volt. Természetes lesznek olyan családok, melyek jövedelmük – és itt nem elsősorban pénz bevételt, hanem a létrehozott javak értéke alapján– jelentősebb részét a programban való részvételnek köszönhetik.

Ugyanakkor a helyi szolgáltatások megjelenése, foglalkoztatási térkép és a létrejövő csoportok és a megvalósuló képzések által felkínált munkavégzési lehetőségek a foglalkoztatottságot is javítják.

Az önkormányzatok hosszú ideje dolgoznak a községek népesség megtartó képességének fokozásán. E projekt szemléletében ugyanilyen fontos, hogy „képesség megtartó népesség” éljen községeinkben.

Mi fog történni a projektben?

Az első lépés, hogy minden településen lezajlik a már említett első 100 fő bevonását célzó toborzás 6 alkalommal. A regisztráció kezdeményezése tájékoztató levelek megküldésével, szórólapok, honlap banner, valamint hangosbeszélő és közterületi médiafelületek használatával valósul meg.

A plakátok és szórólapok kombinálása az információ megfelelő terítése érdekében ajánlott. A plakátok megfelelő elhelyezése kulcsfontosságú a célcsoport elérése érdekében. A projekt 6 alkalommal toborzó rendezvényt is tart, valamint regisztrációs konzultációt biztosít a megkeresettek (telefon, e-mail) igényei alapján.

A regisztrációs lapok fogadása, azonosítása, önkéntesség elve alapján a jelentkezőket a vonatkozó adatvédelmi és egyéb szabályzók alkalmazása mellett nyilvántartásba veszi, megvalósul projekt együttműködés kezelése. Felmerülő igényekben folyamatos tájékoztatást biztosít. Annak érdekében, hogy a közszolgáltatásokban dolgozók felkészültebben tudjanak részt venni a megvalósításban, őt fő részére szakmaspecifikus „OKJ képzés”-t biztosítunk közszolgáltatásban dolgozó, vagy ott munkát vállalni kívánó személy részére.

Ahhoz, hogy a helyben lakók helyben tudjanak boldogulni, szükség van lehetőségekre. Korábbi tapasztalatokból tudjuk, hogy a gazdálkodásnak és a helyben vállalkozásnak egyaránt kiváló környezetben élünk. A projekt a roma célcsoportból kiválasztódott 12 fő részére valósít meg a „Magunk kenyerén” programelemek és az „Együtt könnyebb – nemzetiségi kultúra az Észak-Hegyháton” programelemekhez kapcsolódóan „Háztáji kertészet és gazdálkodás képzést, ők nemcsak az ismereteket sajátíthatják el, de az elinduláshoz eszközöket, alapanyagokat is kapnak, valamint két évig szakértő segítséget is a tevékenységükhöz.

A projekt a “Lépés-Váltás” konzorcium településein 10 alkalommal tart a „Magunk kenyerén Fórum” alapelveire épülő közösségi klubfoglalkozásokat. A „Magunk” jelző különös jelentőséggel bír, ugyanis nem külső források, külső tőke bevonásával történő fejlesztések és kezdeményezések megvalósulásáról szól a klub, hanem a helyi problémák megoldásáért, a helyi fejlődésért potenciálisan tenni tudó helyi szereplők összefogását, önszerveződését, a belső erőforrások mozgósítását, hasznosítását igyekszik megvalósítani.

A program keretei között e helyi szereplők együtt gondolkodtak a saját közös sorsukról, ami merőben új felfogás, meg kell rá tanítani az embereket. A Klub keretében a bevezető és a lezáró foglalkozások között négy elemből (elemenként 2-2 alkalom) álló, egyes alkalmakat tekintve időben jól elkülönülő közösségi műhelymunka-megbeszélés sorozatra kerül sor az alábbi tematika szerint:

Az első 2 alkalom célja egy alapos elemzés-aktualizálás készítése: melyek a helyi erőforrások, milyen a helyi gazdaság, infrastruktúra, üzleti környezet aktuális állapota. Megállapításra kerül, hogy mely pontokon szenvednek információhiányban a résztvevők, és ezen információk megszerzéséhez milyen külső erőforrások bevonására van szükség. A második 2 műhelymunka a helyi üzleti feltételeket elemezi, egy alapos helyzetelemzés társadalmasítást ad.

A harmadik 2 alkalom során a résztvevők az előző két megbeszélés eredményeire építve meghatározzák a közösségük elérendő céljait, jövőképét, vagy úgy is mondhatjuk: célzott jövőjét. Ennek eléréséhez projektötleteket generálnak, amelyek között a megbeszélés végén szavazással állítanak fel sorrendet.

A negyedik, egyben utolsó 2 megbeszélés során értékelik az elhangzott projekt-ötleteket, átgondolják újra a megcélzott jövőképet, majd elemzik a projektötletek megvalósíthatóságát (erőforrásigény, kockázatok). Meghatározzák, hogy melyek a projektek megvalósításának személyi és tárgyi feltételei, illetve garanciái. A záró alkalommal a fenntartás és a tovább működés lehetőségeinek vizsgálatát követően valósul meg döntéshozatal.

A képzés és a hozzá kapcsolódó intézkedés az akcióterület lakosságának közösségfejlesztéssel egybekötött társadalmi integrációját segítő program, mely növeli az itt élők gazdasági és foglalkoztatási (foglalkoztathatósági) lehetőségeit. A programelem az érintettek aktív bevonásával jár, mely nagyon erős együttműködést igényel a szakmai megvalósítók részéről is.

Aki elakadt a tanulmányaiban, vagy úgy érzi, hogy “van még mit tanulnia” részt vehet alapkompetencia-fejlesztésben. Itt az általános ismereteken felül a digitális eszközök használatának megtanulása is elérhetővé válik.

A munka világában helyet kereső munkaképes korban és állapotban lévőknek két programelem szól. Álláskeresési tréning azoknak szól, akik most kezdenek állást, lehetőséget keresni. A tréning célja a hallgatók olyan helyzetbe hozása, amelynek következtében tisztában lesznek a munkaerő-piaci helyzettel a munka világát érintő információkkal, az Őket segítő rendszerekkel, támogatásokkal. Igazodjanak el a munkavállalás, a törvényes foglalkoztatás ügyeiben.

Legyen reális önképük a foglalkoztatási képességeikről, személyiségükről. Az álláskeresés különböző eszközeinek, technikáinak, módszereinek ismeretében tudjanak állást találni.  Akik már szereztek tapasztalatot, de valami miatt most éppen újra munkahelyet keresnek, vagy munkahelyet váltanának, „Re-integrációs tréning”-en vehetnek részt. A tréning résztvevői többszörösen hátrányos helyzetű tartós munkanélküli személyek.

Többségük mindennapi életvezetési problémákkal küszködik, szociálisan és mentálisan, valamint egészségügyi szempontból is problémásak, sérültek. Gyakran rendezetlen családi körülmények között élnek, akik elveszítették önbecsülésüket, önértékelésüket. A tréning során a résztvevők felmérik képességeiket, feltárják legjellemzőbb érdeklődési területeiket, a munkavállalás szempontjából értékes személyiségjegyeiket.

A munkáltatók sem maradnak ki a sorból. Sajnos többször tapasztalhatjuk, hogy nem minden munkavállaló részesül azonos elbírálásban. Ezért a foglalkoztatók részére „Antidiszkriminációs képzés”-t szervezünk. A tréning célja, hogy a résztvevők részére információt nyújtson a diszkrimináció és esélyegyenlőség témaköréhez kapcsolódó főbb fogalmakról, illetve érzékenyítse őket a kirekesztettségből és a kisebbségi létből eredő társadalmi hátrányok tekintetében.

A tréning során a résztvevők az elvont társadalmi, szociálpszichológiai és jogi fogalmakat elsősorban saját élményű megtapasztalás révén ismerik meg.  A tréning munkamódszere alapján elsősorban olyan feladatok, gyakorlatok alkalmazására kerül sor a képzésen, amelyek segítségével a résztvevők saját élményszerzése útján ismerkednek meg a témával. A játékos, gyakorlat- orientált feladatokat tréneri előadások, prezentációk szakítják meg, amelyek során az elméleti háttér tisztázásra kerül.

A közösségi életet, az 5 település programjait és együttműködését fejlesztendő céllal „Közösségfejlesztő” képzésen kap lehetőséget 15 olyan személy, aki nyitott a témában. Képzési programunk célkitűzése a segítő foglalkozásra készülő fiatalok, illetve a későbbiekben ifjúságsegítéssel, oktatással, gyermekvédelemmel foglalkozó személyek speciális szakmai felkészítése, képzése és folyamatos továbbképzése, elsősorban fiataloknak szóló mentálhigiénés prevencióban való közreműködésre, csoportfoglalkozások vezetésére.

A képzések és a tudás szintjének emelését követően 9 alkalommal mindösszesen 108 fő részvételével ismeretterjesztő work-shop zajlik le, ahol a szerzett ismereteket a közösség elmélyíti, tapasztalatokat cserélnek és osztanak meg egymással, valamint egymásért kreatív önsegítő tematikus klubfoglalkozások keretében 24 alkalommal tehetnek is.

Az öngondoskodást segítendő megalakul a “Magunk kenyerén” közösségi klub, 10 foglalkozással, 80 fő részvételével, hozzá kapcsolódóan 6 alkalommal “Magunk kenyerén” fórum kerül megrendezésre 144 fő részvételével.

Mindemellett megvalósul a „Nagy tervek – kis kertek, a mikrotérségben” program, 18 alkalommal Segítő Háló Hegyháti Koordinációs Fórum és 4 alkalommal Esélyegyenlőségi fórum kerül megrendezésre 152 fő részvételével.

A lehetőségek aktivizálásának “agytrösztje” 16 alkalommal a Kulcsemberek klubja – kerekasztal a helyi „hatásközpont” személyek részvételével. Ők azok az emberek, akik már korábban is bizonyították elkötelezettségüket, szakértelmüket és tenni akarásukat a közösség érdekében.

A boldogulás elengedhetetlen nyelvtudás nélkül, ezért „Angol nyelvi képzés”-t biztosítunk 20 fő részére.

A közösségi terek kihasználtsága érdekében megvalósul 60 alkalommal, mindösszesen 240 fiatal részvételével “Legyen tiéd a tér” foglalkozás. A rendezvénysorozat célja a településeken még fellelhető, helyi értékként számon tartott emberi tudások bemutatása, tovább tanítása a fiatalabb generációk és a társtelepülések lakosai felé a közösségi terek kihasználtságának emelésével, 60 alkalommal, mindösszesen 240 fő részvételével megtartott programsorozaton. A program elsődleges célja, hogy közösségi tereken, helyi gyűjteményekben és a szépkorúak emlékezetében őrzött tudás tovább örökítődjön, így megmaradjanak a helyi értékek.

Az együttműködés, a tudás átadása olyan informális tanulás, mely közös élményt ad, és amely csökkenti a generációk közötti távolságot. Valamint a településen fellelhető, a település lakóinak fontos, történelmi pillanatokat is megörökítő, helytörténeti jelentőségű fotók kiállítása napjaink technikájának alkalmazásával, mellyel célunk a helytörténeti ismeretek bővítése, a helyi kötődés, az identitástudat erősítése, az együvé tartozás érzésének a kiállításon keresztül történő erősítése.

A helyi értékek őrzését, tapasztalatgyűjtést a “Hagyj nyomot” ifjúsági programsorozat foglalkozásai segítik 18 alkalommal, mindösszesen 108 fő részvételével.

A Hegyhát értékeit már több alkalommal, több szempontból igyekeztünk a múltban összegyűjteni (2007-ben AVOP LEADER + támogatás segítségével elkészítettük a Hegyhát értéktérképét, 2010-ben és 2011-ben tájértékvadászaton vettünk részt- különdíjjal jutalmaztak minket, 2012-ben pedig Ezerarcú Alsómocsolád program keretein belül készítettünk a helyi fiatalokkal fotódokumentációt települési értékeinkről, 2014-ben Alsómocsolád értékeit egy kiadványba gyűjtve tettük elérhetővé), de a jövőben előttünk álló átfogó, mindenre kiterjedő, kutatásra, felmérésre, rendszerezésre még nem került sor.

A „Hagyj nyomot” az értékek, tudások interaktív tovább-örökítési lehetőségét célozzák meg, a tervező csoport által kiválasztott témákat fókuszba állítva:

–           élő múzeumok napja

–           kézművesek napja

–           hit és vallás napja

–           nemzetiségek napja

–           képzőművészek napja

Mind az öt tematikus napon a térségben élő, a tematikát megjelenítő emblematikus személyek segítségével, interaktív módon kerülnek bemutatásra és népszerűsítésre az adott nap értékei, pl, kézművesek napjának a helyszíne a nagyhajmási keramikus műhely, ahol az agyagszobrászaton, fazekasságon kívül a térség többi kézművesének segítségével a résztvevőknek lehetősége nyílik majd betekinteni, a házi sajt készítés, szappanöntés, foltvarrás, gyertyaöntés, mézeskalács sütés és díszítés rejtelmeibe is.

A kisgyermekes családok részére több programelem valósul meg, az “Alapozó Terápia”, “Maminbaba”, valamint “Homloklebeny gyakorlatok” elemek. Az Alapozó Terápia az elemi mozgásmintákra és a mozgáskoordináció fejlesztésére támaszkodó komplex, több agyi területre kiterjedő idegrendszer-fejlesztés módszere, melynek használatát 4 fő projekt célcsoportba tartozó személy sajátítja el.

Ők a későbbiekben az elsajátított ismereteket továbbadják közösségükben, illetve a mikrotérségben, így a terápia és a gyakorlatok használatával széles körben emelkedik a hegyháti családok és gyermekeik életminősége.

A terápia mozgásügyetlen (nagymozgások, rugalmasság, egyensúly, mozgáskoordináció, finom motorika és dominancia), diszlexia veszélyeztetett, megkésett és/vagy akadályozott beszédfejlődésű diszfáziás vagy dominanciát ki nem alakított nagycsoportos óvodásoknál az iskolakezdést megelőző évben, diszlexiás és alaki diszgráfiás gyermekeknél, organikus hiperaktív-figyelemzavaros gyerekeknél (de csak akkor ha az organikus tünetek uralkodnak), és enyhe fokban értelmi fogyatékosoknál (tanulásban akadályozottaknál). A projekt 3 fő részére biztosít a „Maminbaba” képzésen való részvételt.

A Maminbaba – Hordozós Latin Fitness egy latin tánc alapú́ mozgásforma kisbabás és várandós anyukáknak. A csoportos foglalkozás keretében tartott Maminbaba órák alatt az anyukák együtt mozognak a babáikkal olyan módon, hogy a gyermekek stabil babahordozó eszközben az édesanyjukra vannak kötve. A Maminbaba alapvetően az anyukák jól-létét szolgálja. Célja, hogy a kisbabás édesanyáknak a szülés után is legyen lehetőségük kimozdulni, kikapcsolódni, magukkal foglalkozni, anélkül, hogy közben a babájukat másra kellene bízni. Ne kelljen lemondaniuk a mozgás öröméről, és tagjaivá váljanak egy jó hangulatú́, hasonló élethelyzetben lévő anyákból álló csoportnak. Másodlagos célja az anatómiailag helyes hordozás népszerűsítése.

Az idősek és fiatalok szívességcsere programján keresztül 36 alkalommal 72 személy aktivitásával tudástranszfer zajlik. A Pécsi Tudományegyetem és a Kaposvári Egyetem partnerségével 96 fő szépkorú eljut a Senior Akadémiára.  A Pécsi Szenior Akadémia 2014. szeptemberében nyitotta kapuit az akkor még PTE Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karának szervezésében. Az intézménybe azokat a 60 év felettieket hívták meg, akik érdeklődnek az idősödés, a kultúra, a tudományok aktuális kérdései iránt.

Az Akadémia célja, hogy segítse megőrizni az idősödő generációk aktivitását, tanulási kedvét. Minden szemeszterben kéthetente tartanak előadásokat, ezeket tanfolyamok egészítik ki, melyeket egyetemi oktatók és nyugdíjasok tartanak számos témakörben. A népszerű kirándulások, bridzsklub, és számítástechnikai, művészettörténeti tanfolyamok hozzájárulnak az aktív, érdeklődési köröknek megfelelő közösségek szerveződésében, a szenior önkéntesség lehetőségeinek népszerűsítésében.

Megvalósul 30 fő folyamatos szupervíziója. Elkészül 2 db „Idősgondozási központok komplex szervezetfejlesztése” tanulmány.

Kidolgozásra kerül 2 db önfoglalkoztatási projektötlet, valamint az „Észak-Hegyháti Faluszövetkezet – modell”.

Elkészül a helyi pénz – „RIGAC”- és kedvezményrendszere térségi kiterjesztését szolgáló intézkedéscsomag.

Kiemelt területe a programnak az egészség. Egészségünk megőrzéséhez nem elengedő a helyes táplálkozás, az csak szükséges, de nem elégséges feltétel. Napjainkban jellemző, hogy az emberek közül kevesen fordítanak kellő figyelmet a mozgásra, életmódunk meglehetősen mozgásszegény. Amellett, hogy a mozgás egészségre gyakorolt jótékony hatása egyértelmű, annak hiánya több betegség kialakulásához is vezethet.  Ezen betegségek között súlyos rizikófaktorúak is szerepelnek, így például a kevés mozgás vagy annak teljes hiánya növeli a koszorúér-betegségek kialakulásának lehetőségét.

Emellett orvosilag bizonyított tény az is, hogy a szív-érrendszeri betegségek okozta halálesetek és az inaktív életmód között közvetlen összefüggés van, közvetve pedig egyéb típusú megbetegedésekkel szintén összefüggésben áll; ilyen például a magas vérnyomás és a cukorbetegség is.

A mozgás nem pénz kérdése, de azt gondoljuk, hogy néhány vonzó, izgalmas közös élmény, a mozgás közösen megtapasztalt öröme hozzájárul a szemléletformáláshoz, a rendszeres testmozgás és az elsajátított mozgásformák mindennapi életbe való, tudatos beépítéséhez.Az egészségtudatosságot és a közösség egészségfejlesztését 6 alkalommal a komplex kitelepült szűrővizsgálatot magában foglaló „Egészségnap” nyújtja szűrőbuszokkal és kitelepüléssel 360 fő célcsoporttag eléréssel. A felmért állapotoknak megfelelő életmódváltást, orvosi és mentálhigiénés tanácsadást 20 alkalommal az „Egészségfejlesztő klubfoglalkozás” adja 120 fő részvételével, valamint 12 alkalommal „Egészségfejlesztő rendezvény” kerül megrendezésre 120 fő elérésével. Az alkoholfogyasztás és a dohányzás visszaszorítása érdekében megvalósul 30 tájékoztató-figyelemfelhívó kitelepülés a települések rendezvényein.

A kisgyermekes családok, házasulandók, „babavárók” részére önálló komplex programelemként az “1000 nap 1000 Észak-Hegyháti családért” nyújt hasznos és tartalmas időtöltést.

A nemzetiségi kultúra és a nagy számú roma lakosság identitás-őrzését, a nemzetiségek közötti együttélést segítendő 6 alkalommal nemzetiségi esteket, közösségi élményt adó rendezvényt valósítunk meg, mindösszesen 192 fő bevonásával, 2 alkalommal pedig egész napos kulturális, gasztronómiai és közösségi programot szervez a roma nemzetiség hagyományai, szokásai és kultúrája megismertetése céljából.

A nagyrendezvények a nem roma populáció számára is kiváló alkalmak kapcsolatépítésre, érzékenyítésre. Mindösszesen 220 fő roma lakos bevonása valósul meg.

A szolgáltatásfejlesztések tekintetében a következő intézkedések valósulnak meg: A közlekedés optimalizálására elkészül a közösségi közlekedés szervezését célzó „HazaTér” – 1 db interaktív kommunikációs felület.

Az önkéntesség és a közbiztonság fokozására létrejön a “Vigyázó szemek” önkéntes csoport. A műhely sorozat kreatív módszerekre épített társadalmi tervezési tevékenység, mely a térség alulról építkező, manifesztálódott szükségletekre alapozó önkéntes stratégia megalkotására, és az azt aprópénzre váltó cselekvési terv kidolgozására szolgál. Módszerei között szerepel a kerekasztal beszélgetés, a prezentációval kísért elméleti oktatás, csoportmunkák, kreatív-interaktív feladatok, ezek feldolgozása, megbeszélése, dokumentációvá formálása.

Megvalósul a „Digitális ernyő az Észak-Hegyhát felett” projektelem, mely által a 6 településen meglévő DJP- k marketingjével kiszélesedik az IT használat.

Jelen program megvalósulásával kialakul egy, a “Lépés-Váltás” konzorcium települései lakossága önismeretét és személyiségét egészségesen fejlesztő, közszolgáltatásokat elérhetővé tevő, alternatív közösségi és egyéni programokat és elfoglaltságokat biztosító szolgáltató tér. Ennek eredménye, hogy a szolgáltatáscsomaggal elért célcsoport és környezetük körében jelentős mértékben csökken a kilátástalanság, a kirekesztettség, javul az életminőség, egészséges életvezetési és szabadidős modellek társadalmiasulnak.

A programban résztvevő családok társadalmi helyzete is javul. Nem abban az értelemben, hogy foglalkozása, tevékenysége megváltozása által másik társadalmi csoporthoz tartoznának a program résztvevői, de saját társadalmi helyzetüket sikerül magasabb szintre emelni azáltal, hogy alapvető igényeiket magasabb szinten elégíthetik ki.

A program példaértéke elvitathatatlan. Összetett, a mikrotérség valamennyi lakójának lehetőséget kínáló. A gazdaságfejlődését helyi fizetőeszközzel megtámogató. Az ország több pontjáról fogadtunk érdeklődőket, és különböző fórumokon is pozitív fogadtatásban részesül a program bemutatása.

Kérjük, keresse Ön is településén a “Lépés-Váltás” információs pontot!

Gálosi Gergely