2013. december 13. péntek

A downhill világából: Gyulai Csaba

Eddig mindenki megszokhatta, hogy országútisokkal készülnek interjúim, illetve hébe-hóba 1-1 bmx-es is felbukkan.
Nos, most egy kicsit durvább megjelenésű géppel versenyzővel fogok beszélgetni.

Gálosi Gergely: Mondhatni régről ismernek Téged a keményebb vonalakat képviselő DH-s társadalom itthon. Mikor is volt az bizonyos “kezdés”?
Gyulai Csaba: Azt hiszem a bringázási múltam gyerekkoromra vezethető vissza, hiszen kis korunkba unokaöcsémmel „Riskával” egész nap fent voltunk a Mecsekben és bringáztunk sárban, hóban-fagyban, reggeltől estig. Minél többet mentünk, annál inkább azt vettük észre, hogy törik minden a bringán. Valahogy így keveredtünk ebbe a sportba, bár akkor még nem tudtuk, hogy ilyen sport egyáltalán létezik. Találkoztunk pár sráccal az erdőben bringázás közbe, csak azt vettük észre, hogy Ők bukósisakban, komoly bringákkal csinálják ezt, amit Mi is. Na, innentől kezdve, hogy megismerkedtünk velük: Bánkos Lóry, Varga Norbert, Feje Szabi, stb…, velük jártunk fel bringázni és lestük a számunkra újabb és újabb kanyarodási technikákat. Szüleimnek könnyen feltűnt, hogy ez így nem mehet tovább és kaptam tőlük védő ruhákat, illetve egy ennél sokkal nagyobb meglepetést is, mikor iskolából haza érve az ágyamon egy teljesen új – az akkori időben komoly – bringa várt otthon, egy Gepida Asgard! Mivel 10 percet sírtam örömömbe, csak utána tudtam kipróbálni 🙂 . Ezt követően minden feltétel adott volt, a következő évben 1997-ben egy Pécsen megrendezett Magyar Ob futamon vettem részt, konkrétan úgy estem be a célba, emlékezetes volt.

Gálosi Gergely: Tudtommal elég eredményes voltál magyar és nemzetközi szinten is. Felsorolnál pár versenyt?
Gyulai Csaba: 1998-tól indultam a Magyar Országos kupa futamokon, ahova szüleim segítségével jutottam el, és kaptam meg tőlük minden támogatást hozzá. Több pécsi srác is indult, akikkel legalább együtt tudtam edzeni, és meg tudták velem osztani a tapasztalataikat. Mindenki és magam meglepetésére a régiónkból én szerepeltem a legjobban, junior 4. helyen értem célba. Innen világossá vált számomra, hogy a cél a dobogó lesz. Versenyről versenyre tudtam fejlődni, és tudtam tartani a 4. helyet majd fel állhattam a dobogóra is 1999-ben. Év végi összetettben is sikerült megszereznem a harmadik helyet.
2000-ben már a HeavyTools csapatban indultam, ahonnan is megkaptam a megfelelő támogatást a versenyzéshez. Ebben az évben már rendszerint a dobogón végeztem mind downhill, mind pedig dualslalom versenyeken. A megyei szintű versenyeket a 2000-es évektől sikerült mindig megnyernem.
Majd 2001-ben az Magyar kupa versenyeken első és harmadik hely közt végeztem rendszerint, és megtört a jég, kijutottunk külföldi versenyre, nem is akármilyenre Zagreb-ba a nemzetközi bajnokságra. Ez rendkívül nagy szó volt nekünk, Magyaroknak akkor – meredek pálya, nagy ugrók stb… A kezem nagyon nehezen bírta a megterhelést, nem voltunk az ilyen nehéz, tempós meredek pályákhoz hozzá szokva.
Lementük az időmérő futamot, és nem is néztem az időmet meg, jobban fájt annál a kezem, hogy érdekeljen mennyit kaptam a többiektől, de sokan jöttek oda hozzám fejet bólintva, volt aki elég agresszívan nézett rám. Akkor az egyik magyar srác szólt oda nekem, „mi van hajtasz a pénzdíjra”? Nem nagyon értettem mit akar ezzel mondani, de kiderült hogy kategória elsőt mentem az időmérőn, és hogy ezek a versenyek pénz díjasok – ez számunkra igen furcsa volt. És eljött a futam, nagyon izgultam, talán bizonyítási vágy lehetett bennem, és sikerült, leértem hiba nélkül és megnyertem. Az érzés leírhatatlan volt, minden másra ott a mastercard 😀
2001. évvégén az éves díjkiosztó után kaptam egy nagyon jó ajánlatot egy másik csapattól, így 2002-ben új csapattal vágtam neki az évnek. A Gyöngy-ház team színeiben indultam, rengeteg segítséget kaptam, mind alkatrészek, mind útiköltség térítés, szállás költségtérítés, nevezési díj stb… formájában.
Ebben az évben a Magyar kupa futamokat végig versenyezve, ismét kijutottunk külföldre Zagrebba egy nemzetközi bajnokságra, és Graz-ba is, utóbbiba következő évbe már EB-t rendeztek, itt 13.-ként sikerült célba érnem. Kvalifikációt nyertem a világbajnokságra, de anyagi okok miatt nem tudtam indulni rajta.
Év végén következett a Magyar Bajnoki futam, ahol is eldöntöttem, hogy idén Magyar Bajnok leszek, időmérő futamon sikerült is egy 1. helyet mennem, futamon viszont hibáztam és „csak” másodikként értem célba… Itt megtört bennem valami, és eldöntöttem, hogy következő évtől nem indulok. Nem csak ez volt az oka, hiszen Magyarországon nem volt jövője ennek a sportnak, nem voltak szponzorok a versenyeken, egyre alul szervezettebbek voltak, külföldön viszont ennek az ellentettje, de költségvetésbe azt nem bírtuk volna el.

Gálosi Gergely: Egy időre viszont váltottál. Mire is?
Gyulai Csaba: Itt történt meg egy hatalmas váltás eddigi életemhez képest, a versenyzés ugyan megmaradt, csak váltottam autóra, azaz rallyera.

Gálosi Gergely: Milyen élményekkel gazdagodtál a másik “szakágban”?
Gyulai Csaba: Erről túl sokat nem szeretnék beszélni. Rallysprint bajnokságokon kezdtük el a pályafutásunkat, majd pár év után váltottunk és felmentünk rallye2-be az országos rallye bajnokságba. Az autó sportba rengeteg élménnyel gazdagodtam, rengeteg kupát gyűjtöttünk össze, rengeteg embernek köszönetet mondhatok, hogy mindezeket sikerült elérnem-elérnünk, de sajnos az autósport már nem arról szól, amiről kellene. Sajnos azt kell, hogy mondjam, gusztustalan dolgok történnek a háttérben, és a mezőny nagy százaléka nem sport ember, hanem üzletember….de ebbe nem szeretnék most mélyebben belemenni. A rallye-ban nagy álmom volt gyermekkorom óta, mikor is még apukámmal jártam ki a Mecsek rallyek-ra, hogy egyszer én is indulhassak egy Mecsek rallye-n és a végén a céldobogón a jól megérdemelt kupával a kezembe integethessek. Tehát itt mondhatjuk, hogy ez az álmom is valóra vált, kétszer is. 🙂

Gálosi Gergely: Mikor jött a “visszaváltozásod”?
Gyulai Csaba: 2008-ban felhívott egy régi barátom, hogy van egy eladó DH bringája, nagyon jó áron, na gondoltam magamba, megnézem azt a bringát, – valóban kihagyhatatlan ajánlat volt – és bevallom őszintén, hiányzott is a bringázás. Gondoltam jó lesz, néha feljárok a Mecsekre kicsit, nem árt a testnek egy kis mozgás. Nos, ebből az következett, hogy 2008-ban egy Magyar Kupán el is indultam, kategória 2. helyen végeztem. 2009.-ben szintén indultam az autózás mellett egy DH Magyar Kupán, itt kategória 1. helyen végeztem.

Gálosi Gergely: Bringásként kérdezem: megjött a jobbik eszed és rájöttél, hogy a 2 kerék jobb? 🙂
Gyulai Csaba: 2010-ben jött egy hatalmas váltás, amikor is újra megismertem Önmagam. Nyaralásból hazaérve elindultam az utolsó rallye versenyemen, ami nagyon jól sikerült, nagyon jó volt a szerviz csapat is, azt lehet mondani, hogy minden klappolt. A verseny végén átvettük a kupáinkat, haza mentem, felbakoltam az autót, és még az nap éjjel darabokra szedtem. Eladtam. Vissza tértem a bringás életbe.

Gálosi Gergely: Azóta mi történt?
Gyulai Csaba: 2010. szeptemberében a Saalbach-ban megrendezett amatőr világbajnokságon indultam, a kondim nem volt még megfelelő hozzá, és a technikai tudásom se ennyi év kihagyása után, de sikerült 20-ként beérnem.
2010. telén nagyon komoly edzés tervvel álltam neki a következő évi felkészülésnek, 3 hónap alatt leadtam 14 kg-ot. Heti 4 alkalommal edzettem terembe és napi 40 percet futottam mellette. A téli edzések közepette már folyt a háttérben a következő évi verseny tervezet is, ekkor eldöntöttük unokaöcsémmel, hogy alapítunk egy saját egyesületet, és abba fogunk versenyezni.
2011-ben megalakult a Top Cycles SE. Ebben az évben már áprilisban C1-es nemzetközi versenyen indultunk Lengyelországban, vagyis elindult a megállíthatatlan lavina a versenyzés terén.
Az egyesület lényege volt még, hogy több tehetséges fiatalnak tudjunk segítséget nyújtani, és rendezett kereteken belül tudjon versenyezni az, aki tényleg komolyan gondolja, és meg van a tehetsége is hozzá. Ez a vártnál jobban sikerült, hiszen rengetegen léptek be hozzánk, ezért két részre kellett osztanunk az egyesületet. Így lett a Team, és az úgy nevezett tömegsport rész.
2012-ben már hatalmas megjelenésünk volt, saját mezünk, csapat ruhák, pulcsik, kabátok, sapkák, pólók stb… Ebben az évben máris mi voltunk Magyarországon a legnépesebb induló számmal rendelkező egyesület a Magyar Bajnokságban, és a második legeredményesebb downhill csapat.
2013-ban, az-az idén is több nemzetközi futamon indultam és lehetőségem nyílt ezáltal, hogy induljak az egyik IXS Európa Kupa futamon is, emellett rengeteget jártunk külföldre edzeni. Azt lehet mondani, hogy a szezonba szinte minden hétvégén külföldön voltam, ezáltal rengeteget tudtam fejlődni a következő szezonra. Mindezek mellett próbálok segíteni többi tehetséges junior versenyzőnknek amiben csak tudok, próbálom nekik átadni a tapasztalataim és segítek nekik az edzésben. Ebben az évben rendeztünk versenyt is Kovácsszénáján (egyébként egyesületünk fő támogatója), ami jó szájízzel zárult és nagyon jó híre ment országszerte. Ezt jövőre még fokozni tudjuk, még színvonalasabb lesz, csak ennyit árulhatok el róla elöljáróban.

Gálosi Gergely: Jelenleg milyennek látod az itthoni verseny lehetőségek, bringás életet?
Gyulai Csaba: Magyarországon ennek a sportnak sajnos nem láttam soha nagy jövőjét, és ez most is így van, de ezzel nem vagyok egyedül. Aki teheti és meg van hozzá a megfelelő háttere és tehetsége, az rendre külföldre jár edzeni is, és versenyezni is. Persze a fiatalok számára fontos, hogy itthon tudjanak versenyezni, ezért szükség is van a versenyekre, de ahogy fejlődnek és fejlődnek, Ők is külföld felé fognak kacsintgatni, hiszen országunkban nincs meg a megfelelő földrajzi adottság ehhez a sporthoz – sajnos.

Gálosi Gergely: Előrelátható tervek a közeljövőre nézve?
Gyulai Csaba: Tervek a 2014-es évre. Nemzetközi versenyeken indulni, elsősorban, Horvátországban, Szlovéniában, valamint a fő cél, az IXS Európa Kupa futamokon indulni – amire már el is kezdtem a felkészülést-edzést. Reményeink szerint támogatóim a jövőre nézve is megmaradnak és remélem lesznek újak is.

Gálosi Gergely: Innen folytassuk a következő találkozáskor.
Gyulai Csaba:
Köszönöm a megkeresést, és a lehetőséget.

A Top Cycles csapatot elérheted IDE kattintva!

Képek Gyulai Csaba versenyzői életéből:

Amennyiben tetszett a bejegyzés, kérlek lájkold a sportkult.net facebook oldalát jobbra fent a “Tetszik”-re kattintva. Ha csak a cikket szeretnéd, akkor ITT lent kattints a “Tetszik” gombra. Köszönöm!

Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.