2017. december 1. péntek

Mindenkinek kell valaki – Wonder Wheel beszámoló

Mindenkinek kell valaki – Wonder Wheel beszámoló

Woody Allen nem csinált semmi különöset, csak készített egy filmet. Amolyan semmi-különös filmet: fogott egy negyvenhez közelítő, elkeseredett nőt (Ginny – Kate Winslet), beletette egy lepukkant környezetbe, konkrétan a Coney Islandon működő, kopott vurstliba, egy nosztalgikus, ámde mára megkopott korba, az ötvenes évekbe, és ráeresztette a szerelmet, majd a féltékenységet. Mondom: semmi különös, csak egy elcseszett élet.
A Wonder Wheelnek kevés szereplője és kevés helyszíne van. Tulajdonképpen egy színpadi művet látunk a vásznon, amely egy kőépület deszkáin is megállná a helyét. Látom is díszletet lelki szemem előtt: a háttérben ott forog az óriáskerék, emelt szinten a főszereplők, Ginny és a férje, Humpty (Jim Belushi) lakása, alatta a múló és a tenger, és néhanap átforgatunk a bisztróba. Ennyi, és nem több.

Wonder Wheel kritika

Wonder Wheel kritika

És nem is kell. Mert a lényeg az egymásba kapaszkodás, és az elcseszett sorsok. A mesélő, Mickey (Justin Timberlake) életmentő és drámaírónak készül. Mindenben felfedezi a drámát a környezetében, és élvezi is azt… de persze megoldani nem fogja, sőt egyfajta katalizátora az eseményeknek – furcsa módon alig-szereplője. Embert nem ment, se a vízből, se önmagától, hagyja, hogy a külső ingerek irányítsák.
Szerelmes lesz, aztán… aztán maga sem tudja.

Wonder Wheel kritika

Wonder Wheel kritika

Elég nyomasztó a film, és pontosan azért, mert a hibáikat nem elkövetni akaró szereplők egyike sem rendelkezik elég erővel ahhoz, hogy elkerülje saját sorsát. Próbálkoznak, és segítséget keresnek.
Mindenki kapaszkodik valakibe. Ginny Humptyba kapaszkodott a válása után, most pedig Mickey-be próbál, az alkoholista Humpty Ginnybe, Ritchie (Ginny fia) a pszicológusba kellene, Carolina pedig (Humpty lánya – Juno Temple) az apjába, akivel öt éve durván összeveszett.
A vak vezet világtalant tipikus esete. Így aztán amikor minden összeomlik, senki nem marad talpon. Hogy megoldják-e az életüket (mind vagy akár csak egyes szereplők), azt nem illik elmondani előre, ugye. A film mindenesetre beszippantja az embert. A sodrást a képek, a zene és a remek színészi játékok együtt adják, na és persze a rutinos író-rendező: Woody Allen.

A filmkritika vendégírónk, Szélesi Sándor klaviatúrájából származik.
Fotók: Cinetel
A filmről további információk a forgalmazó oldalán ITT.

További Budapest és környéki programok ITT érhetők el!

Oszd meg Te is a barátaidnak, hogy senki se maradjon le róla!
Amennyiben tetszett a bejegyzés, és rendszeresen olvasnád a Sportkultot, lájkold a Facebook oldalunkat és a cikket is! Köszönjük!

 

Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.